2002-ben megkezdtük az első osztályt, de már nyolcadikosok vagyunk. Hosszú idő volt, sok minden történt velünk. Egy nap sem telt el úgy,hogy ne lett volna valami érdekes, vagy akár vicces. Ez a weboldal is azért lett Sánta Sanyi nevű, mert néhány emberke az osztályunkban nagyon pihent agyú. Ezt ne vegyék sértésnek, mert csak viccből mondom… Bírom őket, megszoktam már, és én is jókat nevetek a hülyeségeiken, bár néha úgy festenek, mint az óvodások :) , de ennek hála nem (mindig) unalmasak az órák.
Informatikán weboldalt készítünk, a nevét is ezek a jó gyerekek találták ki. Nevetségesen hangzik, és pontosan ezért lett ez a neve…hogy egy jót röhögjünk. Persze ez sem tetszik mindenkinek, mert csak páran mondták, hogy vonat legyen a fejlécen, meg hogy azt írjuk ki, hogy sihuhuuú jön a nyolc dííííí. A színe azért olyan rózsaszínes, mert utáljuk ezt a színt.
Szóval az osztály imád hülyéskedni, de ennek meg van az ára… a tanárok nem szeretik, ha beszélnek órán, vagy ha beszólnak. Ezért voltunk párszor a “legrosszabb osztály” listán is, de persze megjavultunk. :) A tanulmányi eredményünk elég jó, azt mondják, hogy okos osztály vagyunk. A vitatkozások ellenére elég összetartóak tudunk lenni, ha akarunk (általában azok szoktunk lenni) . Persze, ha valamit meg kell tárgyalni, azt nem lehet,- mint például a tablót, mert amikor hozzáfogunk “Na, most tényleg beszéljük meg!”- akkor fél osztály valami másról dumál, ezért a lányok kitalálnak valamit, az a fiúknak ugye nem tetszik…
Ilyen a mi osztályunk. Nekünk csak pár hónapunk van az általános iskolából és nem sokára ballagunk… Nekem hiányozni fog az osztály…(Igazán sajnálom azt, akinek nem fog…)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése